Nébihes kutatás: Melyik ételt tartják a legrizikósabbnak a gyerekek?

Felemás képe van a gyerekeknek az élelmiszer-biztonságról. A kockázatokkal tisztában vannak, de több szempontból hiányosak az ismereteik - derül ki egy friss felmérésből. A vágódeszkáról is nyilatkoztak például. 

Hogyan kell használni a vágódeszkát otthon; sütéssel-főzéssel vagy mosással vagy fagyasztással lehet-e biztonságosabbá tenni az ételeket, valamint melyik a legbiztonságosabb étel, élelmiszer - többek ezeket kérdezték gyerekektől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Corvinus Egyetem közös felmérésében, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap december második felében megjelenő számában olvasható.  

élelmiszer-biztonság felmérés Nébih tojás

A megjelenés előtt megkaptuk a cikket, az ebben szereplő eredmények több szempontból is beszédesek. A felmérést készítő kutatók (Balogh-Berecz Ágnes, Kasza Gyula, Bódi Barbara) szerint a megkérdezett - 10-11 éves - kisiskolások többsége az élelmiszerbiztonsági kérdéseket alapvetően helyesen ítéli meg, ugyanakkor óriási hiányosságaik vannak - csakúgy, mint a felnőtteknél. 

Sütés, főzés: 50,2%

Mindössze a gyerekek alig több mint fele - 50,2 százaléka - mondta azt, hogy sütés és főzés alkalmas arra, hogy az élelmiszerben lévő kórokozókat semlegesítse. A fagyasztást és a hűtést 39, illetve 22,5 százalékuk tartotta alkalmasnak erre. Azok a gyerekek helyesebb válaszokat adtak, akik a szüleikkel gyakrabban járnak vásárolni. 

Vágódeszka: 87% vs. 13%

A vágódeszka-használattal képben vannak a gyerekek. Azt kérdezték tőlük, szerintük menniyre veszélyes, ha ugyanazon a vágódeszkán - a deszka elmosogatása nélkül - nyers zöldségekkel és húsokkal dolgozunk. Kedvező, hogy tízből kielenc gyerek (87 százalék) rizkósnak mondta ezt az eljárást, mivel a baktériumok átkerülhetnek egyik élelmiszerrről a másikra. A többiek - a gyerekek 13 százaléka - úgy vélték, hogy kifejezetten praktikus egy vágódeszkát használni, mert kevesebbet kell mosogatni és gyorsabban lehet végezni a szeleteléssel. 

Legrizikósabb vs. legbiztonságosabb

Bár a gyerekek az élelmiszerbiztonsági kockázatok kialakulásában szerepet játszó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokkal logikusan nincsenek tisztában, általában helyesen tudták elkülöníteni a kockázatos, mérsékelten kockázatos és nem kockázatos élelmiszereket.

Arra kérték őket, hogy a legveszélyesebb élelmiszernek adjanak 1-es osztályzatot, a legbiztonságosabbnak pedig 3-ast. A gyerekek közel fele - 48,4 százaléka - a darált húst mondta a legkockázatosabb élelmiszernek. A darált húst a tojás követi, amit azonban a gyerekek csak közepesen tartanak rizikósnak.

élelmiszer-biztonság felmérés Nébih tojás

A gyerekek a lekvárt és a kenyeret ugyancsak közepes kockázatúnak minősítették, az uborkát, az almát és a narancsot pedig biztonságosnak tartják. A kutatók kiemelték,hogy bár nagyjából helyesen mérték fel az élelmiszerek rizikóját a gyerekek, a válaszoknál rendíkvül magas volt a szórás - ez pedig az jelzi, hogy a gyerekek elég bizonytalanok ebben a kérdésben. A felmérés szerint a lányok rizikósabbnak tartották a felsorolt élelmiszereket, mint a fiúk, különösen a darált hús esetében. 

A kutatók szerint a felmérésből kiderült, hogy vannak hiányosságaik a gyerekeknek az élelmiszer-kockázati ismerteket tekintve, ezért azérintetteknek, elsősorban a hatóságnak (valamint a pedagógusoknak) a jövőben is kiemelt kérdésként kell kezelnie ezt a területet. 

 0
Tovább

Csalóka tojásárak a boltokban

Nézzük meg melyik tojást vesszük, hiába tűnik az egyik olcsóbbnak, nem feltétlenül az. A héten például 30 darab mélyalmos tojást olcsóbban lehet megvenni, mint a 30 darabos ketrecest. 

A tojás az egyik legkörülményesebben kiválasztható termék, ha az árat nézzük. Van ketreces tojás, mélyalmos, biotojás és a többi. Továbbá vannak a különböző méretek, S-es, M-es, L-es. Nehéz kiválasztani, hogy mégis melyik tojás a legjobb választás.

Fotó: Origo

Az állam, azon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium az összehasonlíthatóság érdekében tette kötelezővé 2012-ben a kilós ár feltüntetését. Akkor azzal indokolták a lépést, hogy a magyar tojástermelőknek gondot okoz, ha a legkisebb méretű, S jelöléssel ellátott tojások letörik a normál vagy nagyobb méretűek árát.

Forrás: Mindenár.hu (a zöld körben lévő számok az akció végéig hátralévő napok számát mutatják) 

A mostani, húsvét előtti héten is az S-es méretű tojás lehet csalóka - derül ki a Mindenár.hu összeállításából.

Vegyük a boltláncok mostani kínálatában szereplő tojások közül a 30 darabos kiszereléseket. A Penny 759 forintért ad egy, S-es tojásokból álló 30 darabos tálcát, a Spar és a Tesco pedig 829 forintot kér érte. A Lidl 849 forintért, tehát az előbbieknél 20-90 forinttal drágábban egy 30 darabos tálcát, ám ezen M-es méretű, mélyalmos tojások vannak. A versenyt a kilós ár dönti el: a Penny, Tesco és a Spar tálcás tojásai 588-642 forintba kerülnek ez alapján, miközben a Lidlnél 534 forintra jön ki ár. A boltláncokban emellett van számtalan további tojás, azok kilós ára 600 és 800 forint között szóródik. (A mélyalmos tojást vannak, akik jobb minőségűnek tartják a ketrecesnél, de vannak, akik nem. Az viszont tény, hogy a mélyalmos általában drágább.)

Mi micsoda a tojáson?

A csomagolás és a tojás jelölését  két jogszabály (74/2003 (VII. 1) FVM-rendelet, 557/2007/EK-rendelet szabályozza. 

A tojásokon lévő számsor első számjegye a tyúkok tartási módját (technológiáját) határozza meg:
0 - biotojás, ökológiai tartásból;
1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
3 - ketreces tartási mód.

Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében "HU". Ezt követi az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a főváros vagy az adott megye kódja, a 20-as Budapestet jelöli, Győr-Moson-Sopron megyét pedig a 07-es. 

 0
Tovább