A vajak árát vizsgáltuk a trappista sajt, a padlizsán és a csirkemell után. Megint érdekes lett az eredmény.
Több áruházlánc is akciózik a vajjal, a versenyzők között van saját márkás, van ismert márka és bio vaj is. A vajakat általában 200 és 250 grammos kiszerelésben találjuk a polcokon, de a pontos összehasonlítás érdekében a kilós árat néztük - különbégek igen nagyok: 1000 forinttól 3000 ezer forintig terjed a skála.
Az Aldiban a 250 grammos saját márkás vaj 249 forint, ezzel kilónként pár forinttal 1000 forint alatt marad a kilós ár. A Sparból 289 forintért lehet elhozni a negyedkilós vajat, így kilónként 1156 forintba kerül.
Majd következik egy világmárka, a Lurpak, amely egyrészt az előbbieknél kisebb kiszerelésben - 200 grammos - tégelyben kapható az Auchanban és Tescóban, előbbi 598 forintért, utóbbi 599 forintért adja, azaz ényegében 600 forint egy adag. A kilós ár pedig közel 3000 forint, ami háromszorosa az aldis és a sparos vaj árának, igaz, minőségben lehet különbség - ez azonban az árkörkép szubjektív része, ami nem mérhető. Az aldis kínálatban szerepel a bio vaj is, amely 250 grammos és 629 forint, azaz kilónként alig több mint 2500 forintba kerül.
Pár fontos dolog a vajról
Az élelmiszerkönyvi előírások szerint a "vaj 20 °C-on szilárd halmazállapotú és kenhető állományú, 'víz a zsírban' típusú emulzió, amely a vízen kívül más hozzáadott anyagot nem, vagy legfeljebb tejzsírt, tejzsírfrakciót, tejeredetű tejsavkoncentrátumot, étkezési sót, színezéket és tejsavbaktérium-színtenyészetet tartalmaz. A vaj zsírtartalma legalább 80% (m/m) és legfeljebb 90% (m/m) lehet." A Táfelspicc vajról szóló korábbi összeállítása szerint a teavaj a legalább 80 százalék zsírtartalmú vajat jelöli, a márkázott vaj legalább 82 százalék zsírtartalmú. A vaj természetesen gazdag A- és D-vitaminban, és a jó vajak tejszínes édességüket, a legjobbak diós ízüket képesek maradéktalanul átadni a belőlük készült süteményeknek, ételeknek, akár a vajas kenyérnek is, ezért szeretjük annyira.
A vajfogyasztás az elmúlt évtizedekben visszaszorsult Magyarországon. Az egy főre jutó vaj- (és vajkrém, a statisztikákban együtt szerepelnek) fogyasztás az 1990-es 1,7 kilóról 2010-re fokozatosan 1,3 kilóra, csökkent, ami bőven elmarad a 3,8 kilós uniós átlagtól. Magyarországon a margarin volt a nyertes a vaj térvesztésének, a margarinból és étolajból ugyanis jóval több fogyott: 1990-ben még 11,8 kiló volt a fejadag, 2010-ben már több mint 20 kiló.
Január elején az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal tesztelte a boltokban kapható vajakat. A teszten az Auchan saját márkás vaja végzett az élen, a második helyet a nemzetközi szinten is ismert márka, a Meggle terméke szerezte meg, a harmadik pedig a Jásztej teavaja lett. A hivatal tesztjéről itt olvashat bővebben. A Táfelspicc 2012-ben publikált vajversenyének eredményeit pedig itt találja.
Érdekes Mindnár.hu-posztok az utóbbi napokból, hetekből:
Légy észnél, ha sajtra vágysz!
Hol olcsóbb a csirkemell? Összecsaptak a boltláncok
Legyél te is padlizsánszakértő!