Az előző posztban a vajak árát néztük, nem véletlenül. Most ugyanis eláruljuk, hogy a számos jó tulajdonsággal rendelkező vaj hogyan teszi ízletesebbé a húst. 

A hússütés akkor sikeres, ha omlós, szaftos lesz a végeredmény, nem pedig esetleges száraz, rágós. Bár hús és hús között is van különbség, de egy pulyka esetében például a 150 Celsius-fokra a felmelegített sütőben 0,45 kilónként 20 perc a sütés, majd az utolsó etapban súlytól függetlenül újabb a 20 perces sütés kell.

Egyszerűbben egy a 0,45 kilós pulyka 20 plusz 20 perc alatt sül meg, a 0,9 kilós pulkya 2x20 plusz 20 percet, azaz 60 perc sütést igényel és így tovább. Például egy egy 4,5 kilós pulyka 10x20 percig majd plusz 20 percig kell sütni. 

A tányérre kerülő sült hús ízére a konyhakémiai szakzsargonban Maillard-reakcióként emlegetett események vannak fontos hatással - derülki a Laboratórium.hu összefoglalójából. A Maillard-reakciók a húsban a fehérjék és a zsírok mellett mindig találhatóak cukorszerű anyagok is, 140-150 Celsius-fok körül a cukrok és a fehérjék kölcsönhatásba lépnek egymással, ennek eredményeként a hús megbarnul.

A hús ízét az úgynevezett foszfolipidek (vízben is és zsírokban is oldódó vegyületek), amelyek a zsiradokékoban, így a vajban is megtalálhatóak jóval markánsabbá teszik. Ezért a sütés végén érdemes a sütőhőmérsékletet lecsökkentve rátenni a húsra a vajat, így ízletesebb lesz a végeredmény. A hőmérséklet-csökkentésre azért van szükség, hogy ne égjen rá a vaj a húsra, mert az elrontaná az ételt. 

Azt, hogy pontosan mekkora hőmérsékletre kell visszavenni a sütőt, az adott vaj összetételétől függ. A vajban lévő folyadék elpárolgásáig a hőmérséklete lassan emelkedik és kellően fröcsköl is, tehát a magas zsírtartalmú vajak alkalmasak sütéshez. A bolti vajak többségének az égési hőmérséklete 130-150 °C között van, így körülbelül 130 Celsius-fokra vagy picit az alá kell mérsékelni a sütőhőmérsékletet. (A cikkben a Laboratórium.hu szakértői voltak a segítségünkre.) 

A Mindenár.hu Facebook-oldalát itt szeretheti.

​Érdekes Mindnár.hu-posztok az utóbbi napokból, hetekből:

Hogyan válasszunk fagyizót?

Vaja olcsón vagy drágán? Háromszoros különbség az árakban

Legyél te is padlizsánszakértő!

A vajak árát vizsgáltuk a trappista sajt, a padlizsán és a csirkemell után. Megint érdekes lett az eredmény.

Több áruházlánc is akciózik a vajjal, a versenyzők között van saját márkás, van ismert márka és bio vaj is. A vajakat általában 200 és 250 grammos kiszerelésben találjuk a polcokon, de a pontos összehasonlítás érdekében a kilós árat néztük - különbégek igen nagyok: 1000 forinttól 3000 ezer forintig terjed a skála. 

Az Aldiban a 250 grammos saját márkás vaj 249 forint, ezzel kilónként pár forinttal 1000 forint alatt marad a kilós ár. A Sparból 289 forintért lehet elhozni a negyedkilós vajat, így kilónként 1156 forintba kerül.

Majd következik egy világmárka, a Lurpak, amely egyrészt az előbbieknél kisebb kiszerelésben - 200 grammos - tégelyben kapható az Auchanban és Tescóban, előbbi 598 forintért, utóbbi 599 forintért adja, azaz ényegében 600 forint egy adag. A kilós ár pedig közel 3000 forint, ami háromszorosa az aldis és a sparos vaj árának, igaz, minőségben lehet különbség - ez azonban az árkörkép szubjektív része, ami nem mérhető. Az aldis kínálatban szerepel a bio vaj is, amely 250 grammos és 629 forint, azaz kilónként alig több mint 2500 forintba kerül. 

Pár fontos dolog a vajról

Az élelmiszerkönyvi előírások szerint a "vaj 20 °C-on szilárd halmazállapotú és kenhető állományú, 'víz a zsírban' típusú emulzió, amely a vízen kívül más hozzáadott anyagot nem, vagy legfeljebb tejzsírt, tejzsírfrakciót, tejeredetű tejsavkoncentrátumot, étkezési sót, színezéket és tejsavbaktérium-színtenyészetet tartalmaz. A vaj zsírtartalma legalább 80% (m/m) és legfeljebb 90% (m/m) lehet." A Táfelspicc vajról szóló korábbi összeállítása szerint a teavaj a legalább 80 százalék zsírtartalmú vajat jelöli, a márkázott vaj legalább 82 százalék zsírtartalmú. A vaj természetesen gazdag A- és D-vitaminban, és a jó vajak tejszínes édességüket, a legjobbak diós ízüket képesek maradéktalanul átadni a belőlük készült süteményeknek, ételeknek, akár a vajas kenyérnek is, ezért szeretjük annyira.

A vajfogyasztás az elmúlt évtizedekben visszaszorsult Magyarországon. Az egy főre jutó vaj- (és vajkrém, a statisztikákban együtt szerepelnek) fogyasztás az 1990-es 1,7 kilóról 2010-re fokozatosan 1,3 kilóra, csökkent, ami bőven elmarad a 3,8 kilós uniós átlagtól. Magyarországon a margarin volt a nyertes a vaj térvesztésének, a margarinból és étolajból ugyanis jóval több fogyott: 1990-ben még 11,8 kiló volt a fejadag, 2010-ben már több mint 20 kiló. 

Január elején az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal tesztelte a boltokban kapható vajakat. A teszten az Auchan saját márkás vaja végzett az élen, a második helyet a nemzetközi szinten is ismert márka, a Meggle terméke szerezte meg, a harmadik pedig a Jásztej teavaja lett. A hivatal tesztjéről itt olvashat bővebben. A Táfelspicc 2012-ben publikált vajversenyének eredményeit pedig itt találja.  

Érdekes Mindnár.hu-posztok az utóbbi napokból, hetekből:

Hogyan válasszunk fagyizót!

Légy észnél, ha sajtra vágysz!

Hol olcsóbb a csirkemell? Összecsaptak a boltláncok

Legyél te is padlizsánszakértő!