A gyógyításban egyre nagyobb sláger a növényi készítmény, de előfordul, hogy a mellékhatásokat nem tudják az érintettek. 

A Clinics and Research in Hepatology and Gastroenterology című tudományos folyóiratban belga kutatók egy bizarr esetről számolnak be. Egy étrend-kiegészítő toxikus hepatitiszhez vezetett. Az Élelmiszerbiztonsági Szemelvények esetről számolnak be. Egy 77 éves férfit vittek be a kórházba sárgasággal és májkárosodásra utaló laboratóriumi leletekkel. Mielőtt kórházba került, a beteg a magas vérzsírértékei miatt egy vörösrizs-élesztőt és zöldtea-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőt fogyasztott. Azonban a tudomány számára ismert, hogy mindkét összetevőnek májkárosító hatása van. Az orvosok vizsgálata nyomán kiderült, az étrendkiegészítő okozta a megbetegedést. Miután nem evett belőle többet, a májfunkciói normalizálódtak. 

A szakemberek szerint a történet azért fontos, mert a gyógyszerek természetes növényi hatóanyagokat tartalmazó alternatívái nem tekinthető ártalmatlan, mellékhatásoktól mentes készítményeknek.

Az alábbiakra oda kell figyelni.

- Bár vásárlóként nehéz ellenőrizni, de, ha sokszor járunk egy-egy gyrososnál, akkor a büfésnek sokszor kell kezet mosnia, mivel a gyrosnyárson lehetnek baktériumok. 

- Nem véletlenül forgathatóak a gyrosnyársak: ahhoz, hogy minden oldalról jól átsüljön a hús, szükség van a pörgetésre. 

- Ha nem sült eléggé át a hús, és ez látszik is, akkor menjünk tovább. 

- Akkor is, ha a gyrosos nem a rendeléskor szeleteli le az adagunkba szánt húst. Ez azért fontos, mert így lehet kiküszöbölni, hogy a nyárson lévő nyers hús leve rácsöpögjön a már megsült, az adagukba szánt húsra. a Nyers hús leve ugyanis veszélyes lehet. 

- Fontos szabály az is, hogy a büfésnek a megmaradt gyrost ki kellene dobnia. Ha azt látjuk, hogy nyitáskor mondjuk nyárson maradt húsból akarnak adni, akkor menjünk tovább.

- Ha gyrostálat kérünk, akkor a köretet melegen tartott fém tégelyekből ki szedni, a salátákat pedig hűtött, hidegen tartott pultból kérjük. 

- Ha nem elég forró a gyros, kérjük meg őket, hogy melegítsék meg. 

A poszt az élelmiszer-biztonsági hivatal (Nébih) összefoglalója alapján készült. 

Néhány jó tanács, amelyek logikusak ugyan, de mégis érdemes összeszedni őket. 

- Csak tiszta kézzel, esetleg szalvétával vegyük át/fogjuk meg.

- Kizárólag forrón átadott vagy tálalt melegételt együnk meg. Másként:  a frissen készült, forrón tálalt étel biztonságos. Ha pedig hidegkajáról van szó, akkor az jöjjön a hűtőből. 

-Felejtsük el az előre szeletelt gyümölcsöt vagy gyümölcsből facsart levet nem ajánlatos venni. 

- A legrizikósabbak a tojásos, darált húsos vagy töltelékes ételek. 

- Ugyanacsak rizikósak a langyos helyen tárolt vagy esetleg nem kellően átsütött ételek. 

- Természetes, de, ha szokatlan ízű, inkább dobja a kukába. 

- Kerüljük el azokat a büféket, melyek láthatóan nem elég tiszták, azokat is, ahol rovarok, legyek vannak. A megfelelő büfékben a teljes kínálat és az árak is fel vannak tüntetve. (A poszthoz az élelmiszer-bizonsági hivatal - Nébih - összefoglalóját használtuk.)

Következő posztban eláruljuk, milyen a jó gyrosos. 

A Mindenár.hu Facebook-oldalát itt szeretheti.

Mindenár.hu-posztok az utóbbi napokból, hetekből:

Feketepontot kapott a zsírszegény tej

Hogyan használjuk a vajat? Egyszerűen csodát tesz a hússal

Hogyan válasszunk fagyizót?

Vaja olcsón vagy drágán? Háromszoros különbség az árakban

Legyél te is padlizsánszakértő!

Vasárnap volt a kézműves fagyik napja, ez is jelzi, hogy elindult a fagyiszezon. Ezért jobb már most képben lenni. Ha az alábbi pontoknak nem felel meg a kiválasztott fagyizó, jobb, ha másikat keresel.

• • A fagyis pultnak zártnak kell lennie a vásárló felől, amikor pedig épp nincs kiszolgálás, akkor az ott dolgozó személyektől is. A zártság azt jelenti, hogy a pultban lévő fagyikat védeni kell a cseppfertőzéstől (pl.: hapcizás), rovaroktól, szennyeződésektől. Erre egy eltolható, lehúzható, kinyitható üveglap vagy műanyagból készül lap is alkalmas.
• • Logikus, de fontos: a fagyis pultot nem érheti közvetlen napfény, de az eső és a szél sem tesz neki jót.
• • A fagyis pultnak (más néven adagolópultnak) tisztának kell lennnie. Ne legyenek rajta odaragadt fagyicseppek egyéb szennyeződések.

• • A pultban lévő eszközöknek tisztának kell lenniük. Az a jó, ha folyó vizes fagyiskanál-öblítőt vagy minden tégelyben külön adagoló eszközt, spatulát használnak.

• 

Hogyan kell használni a vágódeszkát otthon; sütéssel-főzéssel vagy mosással vagy fagyasztással lehet-e biztonságosabbá tenni az ételeket, valamint melyik a legbiztonságosabb étel, élelmiszer - többek ezeket kérdezték gyerekektől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Corvinus Egyetem közös felmérésében, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap december második felében megjelenő számában olvasható.  

A megjelenés előtt megkaptuk a cikket, az ebben szereplő eredmények több szempontból is beszédesek. A felmérést készítő kutatók (Balogh-Berecz Ágnes, Kasza Gyula, Bódi Barbara) szerint a megkérdezett - 10-11 éves - kisiskolások többsége az élelmiszerbiztonsági kérdéseket alapvetően helyesen ítéli meg, ugyanakkor óriási hiányosságaik vannak - csakúgy, mint a felnőtteknél. 

Sütés, főzés: 50,2%

Mindössze a gyerekek alig több mint fele - 50,2 százaléka - mondta azt, hogy sütés és főzés alkalmas arra, hogy az élelmiszerben lévő kórokozókat semlegesítse. A fagyasztást és a hűtést 39, illetve 22,5 százalékuk tartotta alkalmasnak erre. Azok a gyerekek helyesebb válaszokat adtak, akik a szüleikkel gyakrabban járnak vásárolni. 

Vágódeszka: 87% vs. 13%

A vágódeszka-használattal képben vannak a gyerekek. Azt kérdezték tőlük, szerintük menniyre veszélyes, ha ugyanazon a vágódeszkán - a deszka elmosogatása nélkül - nyers zöldségekkel és húsokkal dolgozunk. Kedvező, hogy tízből kielenc gyerek (87 százalék) rizkósnak mondta ezt az eljárást, mivel a baktériumok átkerülhetnek egyik élelmiszerrről a másikra. A többiek - a gyerekek 13 százaléka - úgy vélték, hogy kifejezetten praktikus egy vágódeszkát használni, mert kevesebbet kell mosogatni és gyorsabban lehet végezni a szeleteléssel. 

Legrizikósabb vs. legbiztonságosabb

Bár a gyerekek az élelmiszerbiztonsági kockázatok kialakulásában szerepet játszó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokkal logikusan nincsenek tisztában, általában helyesen tudták elkülöníteni a kockázatos, mérsékelten kockázatos és nem kockázatos élelmiszereket.

Arra kérték őket, hogy a legveszélyesebb élelmiszernek adjanak 1-es osztályzatot, a legbiztonságosabbnak pedig 3-ast. A gyerekek közel fele - 48,4 százaléka - a darált húst mondta a legkockázatosabb élelmiszernek. A darált húst a tojás követi, amit azonban a gyerekek csak közepesen tartanak rizikósnak.

A gyerekek a lekvárt és a kenyeret ugyancsak közepes kockázatúnak minősítették, az uborkát, az almát és a narancsot pedig biztonságosnak tartják. A kutatók kiemelték,hogy bár nagyjából helyesen mérték fel az élelmiszerek rizikóját a gyerekek, a válaszoknál rendíkvül magas volt a szórás - ez pedig az jelzi, hogy a gyerekek elég bizonytalanok ebben a kérdésben. A felmérés szerint a lányok rizikósabbnak tartották a felsorolt élelmiszereket, mint a fiúk, különösen a darált hús esetében. 

A kutatók szerint a felmérésből kiderült, hogy vannak hiányosságaik a gyerekeknek az élelmiszer-kockázati ismerteket tekintve, ezért azérintetteknek, elsősorban a hatóságnak (valamint a pedagógusoknak) a jövőben is kiemelt kérdésként kell kezelnie ezt a területet.