Mármint a hús, amelyet a boltban megveszünk. A hétvégén esedékes budapesti mangalicafesztivál ad aktualitást a kérdésnek, amely nem csak azért fontos, mert – mint cikkünkből kiderül – a jelenleg érvényes jogi szabályozás megengedi, hogy a mangalica megnevezést viselő húskészítmények teljes hústartalmának csak 70 százaléka származzon mangalicából, hanem azért is, mert ezt a prémiumterméket előszeretettel hamisítják, az esetek többségében érzékszervi és hagyományos vizsgálatokkal alig észlelhető módon. Kérdések, válaszok a mangalicatémáról a Wessling Hungary Kft. vizsgálólaboratórium szakértőinek segítségével a Mindenár.hu-n.
Hány százalékban kell mangalicahúst tartalmaznia egy húskészítménynek ahhoz, hogy mangalicának lehessen nevezni?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy termék teljes hústartalmának legalább 70 százaléka annak az állatnak a húsából kell származzon, amelyet a megnevezésben megjelenítettek - mondja Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. Élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Természetesen azt is fel kell tüntetni, hogy a hústartalom fennmaradó 30 százaléka milyen állatfajból származik. Az egyes húskészítmények hústartalmának jelölése kötelező, így a fogyasztó tájékozódhat arról, hogy a termék mangalicahúson kívül milyen más eredetű húst tartalmaz, vagy 100 százalékban mangalicahúsból készítették-e, mert azért erre is van példa. A különböző mangalicatartalom miatt érdemes a termékinformációkat a vásárlás előtt tüzetesen átolvasni.
Az olyan különleges termékeknél, mint a mangalica, miért engedik meg még ezt a hetven százalékot is?
Erre nem lehet biztos választ adni. Indokolhatja például technológiai probléma. A mangalicahús más tulajdonságokkal rendelkezik, zsír-, fehérje- víztartalma tekintetében, mint a házi sertés. Ezért bizonyos technológiai folyamat során nem kapnánk azt a terméket, amit a fogyasztó megszokott. A másik ok lehet, hogy a 100 százalékos mangalicatermékek rendkívül drágák lennének, azt csak egy szűk kör tudná megfizetni.
Hamisítják a mangalicát? És ha igen, hogyan?
A nyers, darabolt húsok esetében nem valószínű, hogy keverik a hússzeleteket, ugyanis a mangalica húsának jellegzetes a színe, rajzolata, állaga, igaz, erre egy átlagos vásárló szeme nem „áll rá”. Az esetleg elképzelhető, hogy egész egyszerűen más - döntően házi sertés - húst raknak a csomagolásba, amelyre a mangalicás címkét teszik, de hogy egyik szelet ilyen, a másik olyan legyen, az szinte kizárható. A darált hús esetében viszont a hamisítás sokkal könnyebben kivitelezhető, hiszen ott már roncsolták a rostszerkezetet. Ennél már csak a különböző húskészítményeket egyszerűbb hamisítani. Ezeket füstölik, főzik, paprikával keverik, fűszerezik – még a tapasztalt bírálóknak is igen nehéz dolguk van a hamisítás megállapításakor - mondta el Fenyvesiné Bakos Mária.
Mit tehet a fogyasztó? Hogyan védekezzünk a hamisítás ellen?
A vevő kezében kevés eszköz van, kimondható, hogy teljes egészében ki van szolgáltatva egy esetleges hamisításnak. Sok áruházban a húspultoknál elhelyezett speciális fényű fényforrások kívánatos, vöröses-mélybordó, színűvé varázsolják a gyakran sápadt húsokat, ebben a világításban ráadásul nagyon nehéz észrevenni a különbséget a mangalicahús és az átlagos sertéshús között – ezt már Szigeti Tamás a Wessling üzletfejlesztési igazgatója mondta, egyúttal kiemelte, hogy a hamisítások kiszűrésében a hatóságnak kulcsszerepe van! A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakértői rendszeresen és rutinszerűen, nagy szakértelemmel és szigorúsággal végzik az ellenőrzéseket, a nyomon követést. Az őshonos állatfajok esetében ugyanis a gyártónak a szükséges papírokkal igazolnia kell az eredetet, a hatóságban azért mindenképpen bízhat a fogyasztó.
Ha érzékszervekkel nem, akkor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a hamisítást?
Vannak olyan hagyományos laboratóriumi módszerek, amelyek alapján meg lehet határozni például egy hús zsírfehérje-arányát, ám teljes bizonyossággal ez alapján sem lehet megállapítani annak eredetét.
Micsinai Adrienn, a Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a Mangfood-projekt során találtak egy olyan génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. A mangalicákat az egyéb sertésektől így sikerült genetikai alapokon elkülöníteni. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalicatartalom mellé. Az új diagnosztikai módszer segítségével a mangalicatermékek nyomon követhetőek és azonosíthatóak, a termékhamisítás felderíthető, megvalósítható az áruk élelmiszerjogi hátterének tisztázása, védelme. A jövőben pedig egy mangalica DNS- és szövetadatbankot lehet létrehozni a fajta fenntartásának és kiváló minőségű készítmények előállításának biztosítására. (A diagnosztikai módszerről itt olvashat részletesen.)
Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!
Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre - időszakra - vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):
Melyik tej üres? - tejiránytű a vásárláshoz
Felsorakoztak a tejfölök - spórolni is lehet velük
A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?
Figyelje a csokikat, a felét megspórolhatja!
