Hogyan kell használni a vágódeszkát otthon; sütéssel-főzéssel vagy mosással vagy fagyasztással lehet-e biztonságosabbá tenni az ételeket, valamint melyik a legbiztonságosabb étel, élelmiszer - többek ezeket kérdezték gyerekektől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Corvinus Egyetem közös felmérésében, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap december második felében megjelenő számában olvasható.  

A megjelenés előtt megkaptuk a cikket, az ebben szereplő eredmények több szempontból is beszédesek. A felmérést készítő kutatók (Balogh-Berecz Ágnes, Kasza Gyula, Bódi Barbara) szerint a megkérdezett - 10-11 éves - kisiskolások többsége az élelmiszerbiztonsági kérdéseket alapvetően helyesen ítéli meg, ugyanakkor óriási hiányosságaik vannak - csakúgy, mint a felnőtteknél. 

Sütés, főzés: 50,2%

Mindössze a gyerekek alig több mint fele - 50,2 százaléka - mondta azt, hogy sütés és főzés alkalmas arra, hogy az élelmiszerben lévő kórokozókat semlegesítse. A fagyasztást és a hűtést 39, illetve 22,5 százalékuk tartotta alkalmasnak erre. Azok a gyerekek helyesebb válaszokat adtak, akik a szüleikkel gyakrabban járnak vásárolni. 

Vágódeszka: 87% vs. 13%

A vágódeszka-használattal képben vannak a gyerekek. Azt kérdezték tőlük, szerintük menniyre veszélyes, ha ugyanazon a vágódeszkán - a deszka elmosogatása nélkül - nyers zöldségekkel és húsokkal dolgozunk. Kedvező, hogy tízből kielenc gyerek (87 százalék) rizkósnak mondta ezt az eljárást, mivel a baktériumok átkerülhetnek egyik élelmiszerrről a másikra. A többiek - a gyerekek 13 százaléka - úgy vélték, hogy kifejezetten praktikus egy vágódeszkát használni, mert kevesebbet kell mosogatni és gyorsabban lehet végezni a szeleteléssel. 

Legrizikósabb vs. legbiztonságosabb

Bár a gyerekek az élelmiszerbiztonsági kockázatok kialakulásában szerepet játszó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokkal logikusan nincsenek tisztában, általában helyesen tudták elkülöníteni a kockázatos, mérsékelten kockázatos és nem kockázatos élelmiszereket.

Arra kérték őket, hogy a legveszélyesebb élelmiszernek adjanak 1-es osztályzatot, a legbiztonságosabbnak pedig 3-ast. A gyerekek közel fele - 48,4 százaléka - a darált húst mondta a legkockázatosabb élelmiszernek. A darált húst a tojás követi, amit azonban a gyerekek csak közepesen tartanak rizikósnak.

A gyerekek a lekvárt és a kenyeret ugyancsak közepes kockázatúnak minősítették, az uborkát, az almát és a narancsot pedig biztonságosnak tartják. A kutatók kiemelték,hogy bár nagyjából helyesen mérték fel az élelmiszerek rizikóját a gyerekek, a válaszoknál rendíkvül magas volt a szórás - ez pedig az jelzi, hogy a gyerekek elég bizonytalanok ebben a kérdésben. A felmérés szerint a lányok rizikósabbnak tartották a felsorolt élelmiszereket, mint a fiúk, különösen a darált hús esetében. 

A kutatók szerint a felmérésből kiderült, hogy vannak hiányosságaik a gyerekeknek az élelmiszer-kockázati ismerteket tekintve, ezért azérintetteknek, elsősorban a hatóságnak (valamint a pedagógusoknak) a jövőben is kiemelt kérdésként kell kezelnie ezt a területet. 

A jövőben változik az élelmiszerek címkézése, például nagyobb lesz a betűméret, a darabokból összerakott húsokat sem lehet egészként eladni, a húsoknál a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, és az allergiások is jól járnak.

Bár csak decembertől lép életbe az élelmiszerek csomagolásán szereplő tájékoztatásra vonatkozó szabály, érdemes áttekinteni, mi várható, a gyártóknak pedig fel kell készülniük a változásokra.

A most érvényben lévő rendelet egy 2004-ben született uniós irányelven alapul, mivel azonban irányelvről van szó, azt a tagállamok átírhatták. A decembertől hatályos előírások minden tagállamban egyformán betartandóak, így egységes lesz a szabályozás. A Mindenár.hu összeszedte a legfontosabb változásokat.

Tavaly decemberben naponta közel 13 milliárd forintot költöttünk élelmiszerre. Öt évvel korábban 11,44 milliárdot. A 13 százalékos emelkdéssel párhuzamosan a nettó bérek pedig 25 százalékkal nőttek.

December a kiskereskedelemben a legfontosabb hónap, akkor a legjelentősebb a forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte a friss adatokat, amely szerint 855 milliárd forintra rúgott a forgalom.

Ezen belül az egyik legjelntősebb tétel az élelmiszerkiadás, amely a dohánytermékek és italok forgalmát is tartalmazza. Tavaly decemberben ezekre összesen 400 milliárd forintot költöttünk, ami napi szinten közel 13 milliárd forintos átlagos forgalomnak felel meg.

Keddtől, azaz február 18-tól hatályos az élelmiszerekben található, a szakemberek szerint komoly egészségkárosító hatású, úgynevezett transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Ennek értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Az Európai Unióban Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét. A téma miatt margarinárkörképpel is jelentkező Mindenár.hu arra kereste a választ, hogy mik azok a transzzsírsavak, miért is veszélyesek az egészségre és miben változnak a jövőben az élelmiszerek. Kérdéseinkre a Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa válaszolt.

A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent rendelet szerint a jogszabály azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra vonatkozik, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

A rendelet 12 hónapos türelmi időt enged meg azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak, a gyártóknak és forgalmazóknak tehát egy évük van arra, hogy eladják a raktárkészletüket.

Mik is azok a transzzsírsavak?

"Az élelmiszerekben lévő zsírtartalom nem egyféle anyag, hanem sok zsírsav keveréke. Ez mindig az alapanyag függvénye és az adott növényre vagy állatra jellemző" - mondta a Mindenár.hu-nak Bakos Mária, a Wessling élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Ezek a zsírsavak tehát többfélék is lehetnek, ha például megnézünk egy részletesebb tápértéktáblázatot, a zsírérték alatt több adat is szerepelhet. Ez szabályosan úgy néz ki, hogy a zsírtartalom megjelölés alatt szerepel a telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya.

A transzzsírsavak ez utóbbi kategóriába, vagyis a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Nagyrészük az élelmiszerek feldolgozása következtében keletkezik úgy, hogy a szobahőmérsékleten hígan folyó növényi olajat hidrogénezéssel szilárd halmazállapotúvá alakítják. Így az ipar könnyebben fel tudja használni különféle élelmiszerek összetevőjeként. Ezek a zsírsavak feldolgozás után már nem távolíthatóak el az élelmiszerből, értékük csökkenését csak a technológia átalakításával, vagy az alapanyag cseréjével lehet elérni. (A transzzsírsavak természetéről, viselkedéséről, a részletes jogi szabályozásról részletesen itt olvashat.)

Mármint a hús, amelyet a boltban megveszünk. A hétvégén esedékes budapesti mangalicafesztivál ad aktualitást a kérdésnek, amely nem csak azért fontos, mert - mint cikkünkből kiderül - a jelenleg érvényes jogi szabályozás megengedi, hogy a mangalica megnevezést viselő húskészítmények teljes hústartalmának csak 70 százaléka származzon mangalicából, hanem azért is, mert ezt a prémiumterméket előszeretettel hamisítják, az esetek többségében érzékszervi és hagyományos vizsgálatokkal alig észlelhető módon. Kérdések, válaszok a mangalicatémáról a Wessling Hungary Kft. vizsgálólaboratórium szakértőinek segítségével a Mindenár.hu-n.

Hány százalékban kell mangalicahúst tartalmaznia egy húskészítménynek ahhoz, hogy mangalicának lehessen nevezni?

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy termék teljes hústartalmának legalább 70 százaléka annak az állatnak a húsából kell származzon, amelyet a megnevezésben megjelenítettek - mondja Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. Élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Természetesen azt is fel kell tüntetni, hogy a hústartalom fennmaradó 30 százaléka milyen állatfajból származik. Az egyes húskészítmények hústartalmának jelölése kötelező, így a fogyasztó tájékozódhat arról, hogy a termék mangalicahúson kívül milyen más eredetű húst tartalmaz, vagy 100 százalékban mangalicahúsból készítették-e, mert azért erre is van példa. A különböző mangalicatartalom miatt érdemes a termékinformációkat a vásárlás előtt tüzetesen átolvasni.