A vajak árát vizsgáltuk a trappista sajt, a padlizsán és a csirkemell után. Megint érdekes lett az eredmény.

Több áruházlánc is akciózik a vajjal, a versenyzők között van saját márkás, van ismert márka és bio vaj is. A vajakat általában 200 és 250 grammos kiszerelésben találjuk a polcokon, de a pontos összehasonlítás érdekében a kilós árat néztük - különbégek igen nagyok: 1000 forinttól 3000 ezer forintig terjed a skála. 

Az Aldiban a 250 grammos saját márkás vaj 249 forint, ezzel kilónként pár forinttal 1000 forint alatt marad a kilós ár. A Sparból 289 forintért lehet elhozni a negyedkilós vajat, így kilónként 1156 forintba kerül.

Majd következik egy világmárka, a Lurpak, amely egyrészt az előbbieknél kisebb kiszerelésben - 200 grammos - tégelyben kapható az Auchanban és Tescóban, előbbi 598 forintért, utóbbi 599 forintért adja, azaz ényegében 600 forint egy adag. A kilós ár pedig közel 3000 forint, ami háromszorosa az aldis és a sparos vaj árának, igaz, minőségben lehet különbség - ez azonban az árkörkép szubjektív része, ami nem mérhető. Az aldis kínálatban szerepel a bio vaj is, amely 250 grammos és 629 forint, azaz kilónként alig több mint 2500 forintba kerül. 

Pár fontos dolog a vajról

Az élelmiszerkönyvi előírások szerint a "vaj 20 °C-on szilárd halmazállapotú és kenhető állományú, 'víz a zsírban' típusú emulzió, amely a vízen kívül más hozzáadott anyagot nem, vagy legfeljebb tejzsírt, tejzsírfrakciót, tejeredetű tejsavkoncentrátumot, étkezési sót, színezéket és tejsavbaktérium-színtenyészetet tartalmaz. A vaj zsírtartalma legalább 80% (m/m) és legfeljebb 90% (m/m) lehet." A Táfelspicc vajról szóló korábbi összeállítása szerint a teavaj a legalább 80 százalék zsírtartalmú vajat jelöli, a márkázott vaj legalább 82 százalék zsírtartalmú. A vaj természetesen gazdag A- és D-vitaminban, és a jó vajak tejszínes édességüket, a legjobbak diós ízüket képesek maradéktalanul átadni a belőlük készült süteményeknek, ételeknek, akár a vajas kenyérnek is, ezért szeretjük annyira.

A vajfogyasztás az elmúlt évtizedekben visszaszorsult Magyarországon. Az egy főre jutó vaj- (és vajkrém, a statisztikákban együtt szerepelnek) fogyasztás az 1990-es 1,7 kilóról 2010-re fokozatosan 1,3 kilóra, csökkent, ami bőven elmarad a 3,8 kilós uniós átlagtól. Magyarországon a margarin volt a nyertes a vaj térvesztésének, a margarinból és étolajból ugyanis jóval több fogyott: 1990-ben még 11,8 kiló volt a fejadag, 2010-ben már több mint 20 kiló. 

Január elején az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal tesztelte a boltokban kapható vajakat. A teszten az Auchan saját márkás vaja végzett az élen, a második helyet a nemzetközi szinten is ismert márka, a Meggle terméke szerezte meg, a harmadik pedig a Jásztej teavaja lett. A hivatal tesztjéről itt olvashat bővebben. A Táfelspicc 2012-ben publikált vajversenyének eredményeit pedig itt találja.  

Érdekes Mindnár.hu-posztok az utóbbi napokból, hetekből:

Hogyan válasszunk fagyizót!

Légy észnél, ha sajtra vágysz!

Hol olcsóbb a csirkemell? Összecsaptak a boltláncok

Legyél te is padlizsánszakértő!

Vasárnap volt a kézműves fagyik napja, ez is jelzi, hogy elindult a fagyiszezon. Ezért jobb már most képben lenni. Ha az alábbi pontoknak nem felel meg a kiválasztott fagyizó, jobb, ha másikat keresel.

• • A fagyis pultnak zártnak kell lennie a vásárló felől, amikor pedig épp nincs kiszolgálás, akkor az ott dolgozó személyektől is. A zártság azt jelenti, hogy a pultban lévő fagyikat védeni kell a cseppfertőzéstől (pl.: hapcizás), rovaroktól, szennyeződésektől. Erre egy eltolható, lehúzható, kinyitható üveglap vagy műanyagból készül lap is alkalmas.
• • Logikus, de fontos: a fagyis pultot nem érheti közvetlen napfény, de az eső és a szél sem tesz neki jót.
• • A fagyis pultnak (más néven adagolópultnak) tisztának kell lennnie. Ne legyenek rajta odaragadt fagyicseppek egyéb szennyeződések.

• • A pultban lévő eszközöknek tisztának kell lenniük. Az a jó, ha folyó vizes fagyiskanál-öblítőt vagy minden tégelyben külön adagoló eszközt, spatulát használnak.

• 

 Nem mindegy mekkorát választasz, és az sem, hogy darabra vagy kilóra adják.

Elsőre nem egy bonyolult művelet a padlizsánvásárlás, de az árak miatt mégis érdemes koncentrálni és vacakolni velük.

Három boltlánc, az Aldi, a Lidl és a Spar is akciózik vele ezen a héten. A Lidlben egy darab 89 forint, az Aldiban pedig 99 forint. (Igaz, az Aldiban csak szombatig érvényes ez az akciós ár.) A 10 forintos persze nem veszélyesen nagy különbség. A Spar pedig kilós áron adja, egy kilót 400 forintért (399 forint).

Ne kapkodd el!

A padlizsánnál a darabár jelentős különbségekhez vezethet, és így a 89 és 99 forintos ár közötti különbség is tágulhat. Ugyanis a padlizsánok közel sem egyformák. Ahogy az alábbi képen látszik van belőlük kisebb vagy nagyobb. Szombaton lemértünk 8 darab padlizsánt, amelyek tömege darabonként 26 és 44 deka között mozgott, többségük (5 darab) tömege 32-35 deka volt.

A kép kicsit homályos, de a lényeg látszik, a zölddel jelölt padlizsán nagyobb (még akkor is, ha a jobb oldali kicsit tömzsibb) ​Fotó: Mindenár.hu

Ebből ez következik. Ha padlizsánt vásárolsz olyan boltban, ahol darabra adják, akkor mérd le a zöldségespult melletti mérlegen, és a nagyobbat válaszd. Ha kizárólag a padlizsán ára alapján választasz mondjuk vasárnap üzletet, akkor a Spar csak akkor lesz olcsóbb, ha mondjuk a Lidlben kizárólag négy darab egész kicsi, 25-26 dekás padlizsánt választanál. (Erre kicsi az esély.)

A Lidlben és az Aldiban kilós ár körülbelül 200-380 forint között mozog, ami elmarad a Spar 400 forintos ajánlatától. (Itt újra megjegyezzük, hogy az Aldiban csak szombatig volt érvényes a darabonként 99 forintos padlizsánár.)

Pár szó róla

A padlizsán egyébként alacsony kalóriatartalmú, 10 dekában 27 kilókalória van, ezzel pedig például a sóskával, a patisszonnal és a főzőtökkel van egy ligában.

Összehasonlításul például a sütötökben 10 dekánként 80 kilókalóra van. A palizsánban van többek között C-vitamin, kálium, kálcium és magnézium is.

Megjegyzés: A posztban említett rögtönzött padlizsánmérés persze nem tudmányos módszerrel történt és semmiképp sem reprezentatív, ugyanakkor a bolti mérés pár pillanat alatt elvégezhető, akkor meg miért is ne hozzuk el a nagyobbat.

A Mindenár.hu-t a Facebookon is szeretheti.

Érdekes posztok az utóbbi napokból, hetekből:

Légy észnél, ha sajtra vágysz!

Hol olcsóbb a csirkemell? Összecsaptak a boltláncok

Majdnem egálra hozta a két áruházlánc a csirkemellfilé-meccset. A diszkontok elbuktak ezen a pályán. 

A Tescóban 1215 forint egy kiló csirkemellfilé jövő szerdáig, az Auchanban ugyanez 34 forinttal drágább, tehát nincs lényeges különbség.

Előbbi két áruházláncban a mellfilé jóval olcsóbb, mint például a diszkontokban. Az Aldiban ugyanis 1399 forint a mellfilé kilója, a Lidlben és a Pennyben a kilós ár közel 1600 forint.

Mondjuk a Lidlben olyan kombó is lesz a hétvégén, hogy aki a csirkemellfilé mellé vesz egy kiló ételízesítőt, annak a két termékért összesen 1800 forintot (1799 forint) kell fizetnie. Az Aldiban meg kapható marinádozott, fűszerezett csirkemell is kilónként 1660 forintos áron (egy csomag 450 gramm, amiért 749 forintot kell fizetni).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Sparban is van akciós csirkemell, de az csontos - tehát nem filé -, így az előbbiekkel nem teljesen versenyképes. A csontos csirkemell egyébként kilónként 1 ezres a Sparban.

A Mindenár.hu-t a Facebookon is szeretheti.

Trappista sajtból is jókora választékkal jöttek elő ezen a héten is a boltláncok. Ha azonban csak az árat nézzük, akkor igen tekintélyesek a különbségek. Másfélszeresek.

Nézzük a kínálatot, vannak saját márkás trappisták és "rendes" márkás sajtok is. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar, a Tesco egyaránt tett a heti kínálatában akciós trappistát. Ha a csak az árakat nézzük, akkor 900 forint alatti kilós áron megúszhatják a sajtvásárlást. A következő lépcső az 1000 forintos (999 forintos) kategória, de vannak 1300 forintos kilós áron kínált versenyzők is. A legdrágább a Mizoé trappista sajtja, amely a Lidlben kapható, igaz ez a sajt különlegesebb a többinél, ugyanis hosszan (hat hétig) érlelt sajtról van szó, az ára pedig kilónként közel 1600 forint.

Ugyanakkor érdemes kitérni arra, hogy a t öbb Lidl egységben még kaphatóak a Mizo Anikó sajtjai, amelyek kilós áron 1290 forintba kerülnek, amely ennél a sajtnál kifejezetten kedvező árnak számít. (A Lidben kapható Anikó sajtok egy-két héttel ezelőtt még az akciós kínálat részei voltak, feltehetően a készleten maradtak még, és ezeket szórja ki a Lidl.

Mit kell tudni a trappista sajtról?

A trappista sajtból nem véletlenül nagy az akciós kínálat, hiszemn az egyik legnépszerűbb sajtról van szó. A Táfelspicc korábbi trappistasajt-kisokosa szerint trappista felhasználása az előnyei miatt terjedt el. Ugyanis viszonylag egyszerűen gyártható, jól formázható, leginkább a használati értéke nagy. "Reszelhetjük, darálhatjuk, falatkákra vághatjuk. Nincsenek benne nagy lyukak, amik nehezítenék a darabolást. Karakteres íze sincs, nem nyomja el más ételek ízét.

A trappista félkemény, zsíros sajtfajta, az élelmiszerkönyvi előírások szerint  tehéntejből készül, tejsavbaktérium-tenyészet, oltóenzim és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával. Sózott, érlelt, félkemény, erjedési lyukas. A zsíros trappista szárazanyag-tartalmának legalább 56, a félzsírosnak 53 százaléknak kell lennie. A zsírtartalomnak ebben a szárazanyag-tartalomban kell elérnie a 45 (zsíros sajtok) és a 32 (félzsíros sajtok) százalékot. Tehát az egész tömegben számolják a szárazanyag-tartalmat, majd a szárazanyag-tartalomban a zsírt. A trappistagyártók ezeken a határokon dolgoznak.

Ha még többet akar tudni a trappista sajtról, akkor itt olvashat róla bővebben.

Ha pedig az árakra kíváncsi, akkor itt nézhet körül, itt pedig a Mindenár.hu Facebook-oldalát szeretheti.