Trappista sajtból is jókora választékkal jöttek elő ezen a héten is a boltláncok. Ha azonban csak az árat nézzük, akkor igen tekintélyesek a különbségek. Másfélszeresek.

Nézzük a kínálatot, vannak saját márkás trappisták és "rendes" márkás sajtok is. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar, a Tesco egyaránt tett a heti kínálatában akciós trappistát. Ha a csak az árakat nézzük, akkor 900 forint alatti kilós áron megúszhatják a sajtvásárlást. A következő lépcső az 1000 forintos (999 forintos) kategória, de vannak 1300 forintos kilós áron kínált versenyzők is. A legdrágább a Mizoé trappista sajtja, amely a Lidlben kapható, igaz ez a sajt különlegesebb a többinél, ugyanis hosszan (hat hétig) érlelt sajtról van szó, az ára pedig kilónként közel 1600 forint.

Ugyanakkor érdemes kitérni arra, hogy a t öbb Lidl egységben még kaphatóak a Mizo Anikó sajtjai, amelyek kilós áron 1290 forintba kerülnek, amely ennél a sajtnál kifejezetten kedvező árnak számít. (A Lidben kapható Anikó sajtok egy-két héttel ezelőtt még az akciós kínálat részei voltak, feltehetően a készleten maradtak még, és ezeket szórja ki a Lidl.

Mit kell tudni a trappista sajtról?

A trappista sajtból nem véletlenül nagy az akciós kínálat, hiszemn az egyik legnépszerűbb sajtról van szó. A Táfelspicc korábbi trappistasajt-kisokosa szerint trappista felhasználása az előnyei miatt terjedt el. Ugyanis viszonylag egyszerűen gyártható, jól formázható, leginkább a használati értéke nagy. "Reszelhetjük, darálhatjuk, falatkákra vághatjuk. Nincsenek benne nagy lyukak, amik nehezítenék a darabolást. Karakteres íze sincs, nem nyomja el más ételek ízét.

A trappista félkemény, zsíros sajtfajta, az élelmiszerkönyvi előírások szerint  tehéntejből készül, tejsavbaktérium-tenyészet, oltóenzim és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával. Sózott, érlelt, félkemény, erjedési lyukas. A zsíros trappista szárazanyag-tartalmának legalább 56, a félzsírosnak 53 százaléknak kell lennie. A zsírtartalomnak ebben a szárazanyag-tartalomban kell elérnie a 45 (zsíros sajtok) és a 32 (félzsíros sajtok) százalékot. Tehát az egész tömegben számolják a szárazanyag-tartalmat, majd a szárazanyag-tartalomban a zsírt. A trappistagyártók ezeken a határokon dolgoznak.

Ha még többet akar tudni a trappista sajtról, akkor itt olvashat róla bővebben.

Ha pedig az árakra kíváncsi, akkor itt nézhet körül, itt pedig a Mindenár.hu Facebook-oldalát szeretheti.

Egy csomó bolt, köztük egy rakás Spar, Tesco, CBA, Auchan, Aldi, Lidl nyitva lesz, mivel az üzeltláncok a karácsonyi időszakban használják ki azt a lehetőséget, hogy évente öt alkalommal a boltzár ellenére kinyithatnak.

A fenti térképre feltettünk egy csomó üzletet, amelyek várhatóan nyitva lesznek vasárnap. 

Xilit, aszpartám, szteviol. Rákkeltő, veszélyes, nem veszélyes, rossz ízű, vegyszer - ezek sokszor elhangzanak, ha a cukorhelyettesítőkről esik szó. A Mindenár.hu rendet tesz ezen a téren.

A Mindenár.hu cukorvásárlási iránytűjéhez számos olvasói kommentár érkezett, amelyek azt firtatták, hogy a cukor helyett milyen anyagokat érdemes használni. Az egyik olvasó például utalt arra, hogy úgy tudja, az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítő, a szacharin vagy az aszpartám (Nutra Sweet) rákkeltő. Ezért most a Mindenár.hu a partnerével, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. szakértőjével rendet tesz ezen a téren.

Egy legenda nyomában

Az édesítőszerek "rákkeltő" mivoltát nem bizonyították, az állítás a legendák körébe sorolható. Leegyszerűsítve: a hatóságok nem néznék tétlenül, hogy valóban veszélyes, adott esetben rákkeltő, vagy más betegséget előidéző anyagokat vásárolhassanak, fogyaszthassanak az emberek" - szögezte le Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Cukor és a helyettesítője - Fotó: Mindenár.hu

Bár a legnépszerűbb cukorhelyettesítők, az aszpartám (Nutra Sweet), a szacharin, a xilit, a szteviol glikozidok (sztivia) nem veszélyesek táplálkozástudományi, élelmiszerbiztonsági szempontból, ám a szakértő akkor sem javasolja a használatukat az egészséges embereknek.

A jövőben változik az élelmiszerek címkézése, például nagyobb lesz a betűméret, a darabokból összerakott húsokat sem lehet egészként eladni, a húsoknál a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, és az allergiások is jól járnak.

Bár csak decembertől lép életbe az élelmiszerek csomagolásán szereplő tájékoztatásra vonatkozó szabály, érdemes áttekinteni, mi várható, a gyártóknak pedig fel kell készülniük a változásokra.

A most érvényben lévő rendelet egy 2004-ben született uniós irányelven alapul, mivel azonban irányelvről van szó, azt a tagállamok átírhatták. A decembertől hatályos előírások minden tagállamban egyformán betartandóak, így egységes lesz a szabályozás. A Mindenár.hu összeszedte a legfontosabb változásokat.

A leggazdagabb kategóriába tartozó magyarok 2 kilóval több húst esznek havonta, mint a legszegényebbek. Utóbbiaknak zöldségre és gyümölcsre is alig jut.

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal elemzése, amely a jövedelmi helyzetre vetítve ismerteti a háztartások fogyasztását. Az adatok szerint a leggazdagabbak és legszegényebbek között nagyon széles szakadék húzódik.