Azonban a tökéletesen működő és a rendeltetésnek megfelelően használt kazánok esetében adott a szén-monoxid-mérgezés kockázata, mégpedig az egyébként ártalmatlannak tűnő gőz miatt. A gőz jelenléte akkor veszélyes, ha a nyílt égéster kazán kis légterű, elégtelen szellőzésű helyiségben - például a fürdőszobában - van. Az égés során egy kevés szén-monoxid (CO) keletkezik, ám a gyilkos gáz koncentrációja megnövekedhet az elégtelen az égés esetén, és ez előfordulhat, akkor is, ha a kazánt jól kötötték be, és a rendeltetésének megfelelően működik - derül ki a Laboratórium.hu tudományos szaklap összefoglalójából.
Ehhez több dolognak kell egyszerre bekövetkeznie: a nyílt tüzelésű kazán, magas páratartalom, megfelelő légnyomás és szél, hogy a füstgázok ne tudjanak könnyen távozni. Ebben az esetben megnövekedhet a szén-monoxid koncentrációja. Ronthatja a helyzetet, ha a kazánkémény bélése rozsdamentes acélból készült, mivel az nikkelt tartalmazhat. Márpedig a nikkel fokozza a szén-monoxid-képződést.
A legrizikósabbak tehát azok a kis alapterületű fürdőszobák, ahol nyílt égésű kazán működik ik. Arra kell figgyelni, hogy ne alakuljon ki magas páratartalom, ezt az ajtó kinyitásával, a szellőzés biztosításával érhetjük el. Emellett a biztonság érdekében érdemes megbízható szén-monoxid-mérőt is alkalmazni a kazános lakásokban.
A szén-monoxid-képződésről, a reakciór folyamatáról a Laboratórium.hu-n olvashat részletesen.
