Xilit, aszpartám, szteviol. Rákkeltő, veszélyes, nem veszélyes, rossz ízű, vegyszer - ezek sokszor elhangzanak, ha a cukorhelyettesítőkről esik szó. A Mindenár.hu rendet tesz ezen a téren.

A Mindenár.hu cukorvásárlási iránytűjéhez számos olvasói kommentár érkezett, amelyek azt firtatták, hogy a cukor helyett milyen anyagokat érdemes használni. Az egyik olvasó például utalt arra, hogy úgy tudja, az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítő, a szacharin vagy az aszpartám (Nutra Sweet) rákkeltő. Ezért most a Mindenár.hu a partnerével, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. szakértőjével rendet tesz ezen a téren.

Egy legenda nyomában

Az édesítőszerek "rákkeltő" mivoltát nem bizonyították, az állítás a legendák körébe sorolható. Leegyszerűsítve: a hatóságok nem néznék tétlenül, hogy valóban veszélyes, adott esetben rákkeltő, vagy más betegséget előidéző anyagokat vásárolhassanak, fogyaszthassanak az emberek" - szögezte le Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Cukor és a helyettesítője - Fotó: Mindenár.hu

Bár a legnépszerűbb cukorhelyettesítők, az aszpartám (Nutra Sweet), a szacharin, a xilit, a szteviol glikozidok (sztivia) nem veszélyesek táplálkozástudományi, élelmiszerbiztonsági szempontból, ám a szakértő akkor sem javasolja a használatukat az egészséges embereknek.

Felesleges a kristálycukornál jóval drágább nádcukrot megvenni, mert ugyanaz az anyag. A szintén méregdrága nyírfacukornak pedig kevés köze van a nyírfához, sokkal inkább a kukoricához áll közel. Cukorvásárlási iránytű a Mindenár.hu-tól. 

Az alapélelmiszerek közül az egyik legtöbbet támadott termék a kristálycukor, amelyből évente fejenként közel 30 kilót fogyasztunk. Ez csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, 2000-ben még 34 kiló cukrot ettünk fejenként egy év alatt. (A statisztikát torzítja, hogy a cukorfogyasztást a mézzel együtt méri a KSH, de a méz aránya a cukorénál jóval alacsonyabb.) 

A támadásoknak van alapja, mivel a túlzott cukorfogyasztás egészségtelen. Emiatt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a hagyományos kristálycukrot helyettesítő termékek, például a nád- vagy a nyírfacukor, ám utóbbiak jóval drágábbak a sima kristálycukornál. A kilós ár ezeknél bőven ezer forint felett van, míg a kristálycukor 200 forintból megvan.  

Kristálycukor vs. nádcukor

Az említett drága cukrokkal viszont akad probléma, mármint nem feltétlenül érnek annyit, mint amennyibe kerülnek.

Szigeti Tamás, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary üzletfejlesztési vezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta, a nádcukor táplálkozástudományi és élelmiszerbiztonsági szempontból semmiben sem különbözik a répacukortól: mindkettő szacharóz. A szakzsargon szerint 1 darab glükóz- plusz 1 darab fruktózgyűrűből álló diszacharidról van szó. (A cukorvizsgálatok kulisszatitkairól a laboratorium.hu cikkében olvashat bővebben.)  

Ha drágább, az a távoli termőterületekről való szállítási költségből adódik. Márpedig szüksèg van az importra, mivel a magyarországi cukorgyárak többsége bezárt, az egyetlen meglévő, kaposvári üzem pedig csak a magyarországi fogyasztás harmadát képes fedezni.

Nem cukor, alkohol

A másik, szintén drága termék, a nyírfacukor nem cukor, hanem cukoralkohol: xillitolnak (xillit) hívják szaknyelven. Kezdetben a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de mivel annyi nyírfa sehol nincs, amennyiből az igényeket ki lehetne elégíteni. Ezért más megoldásra volt szükség. "Elő kellett venni a nyírfa helyett a kukorica szárát. Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy, romantikus hangulatú reklámkifejezés" - fogalmazott Szigeti.

Az tény, hogy a nyírfacukornak hívott terméknek jobb a glikémiás indexe, mint a sima kristálycukornak, ez természetes, mert nem cukor, hanem egy teljesen más anyag. Szigeti hozzátette: a nádcukornak azonban ugyanaz az indexe, mint a kristálycukornak, hiszen ugyanaz az anyag.

A cukorügyben fontos megemlíteni a szintén egészségesebbnek kikiáltott barnacukrot, amelyet szintén a helyén érdemes kezelni. Semmivel sem egészségesebb, mint a kristálycukor, a színe onnan származik, hogy kevésbé tisztítják meg, így a cukorban lévő melasz nagyobb mennyiségben marad benne.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Korábban pedig ezeket írtuk:

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

Melyik tej üres? - tejiránytű a vásárláshoz

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

A nők többször vásárolnak, esetenként 10,5 ezer forintért, míg a férfiak ritkábban, de egy-egy alkalommal 15,7 ezerért.

Bár még viszonylag kis szeletet hasít ki a kiskereskedelemből az online értékesítés, meglehetősen dinamikus a fejlődés e téren Magyarországon. Fokozatosan emelkedik a havi rendszerességgel online vásárlók, egyben elektronikusan fizetők aránya Úgy tűnik, a készpénzmentes fizetések kapcsán csökken a fogyasztók aggodalma - derül ki a GfK Piackutató április közepén publikált felméréséről.

Amúgy az online vásárlók 20 százaléka szokott legalább alkalmanként külföldi oldalakon vásárolni és 7 százalékuk többnyire a külföldi oldalakon vásárol, s egyáltalán nem a hazai oldalakat preferálja. Négyből három külföldi oldalakon vásárló fő indoka az, hogy a külföldi oldalakon kedvezőbb árakat lehet elérni, míg háromból kettő külföldön vásárlónak a szélesebb választék, vagyis a Magyarországon nem elérhető termékek köre a fontos.

A Tesco óvatosságból visszahívja a "Tesco standard füstölt, főtt tarja" elnevezésű, május 14-ig fogyasztható saját márkás termékét, a vásárlóknak a teljes vételárat visszafizetik - közölte csütörtök késő délután az áruházlánc.

A Tesco a hatósággal történt egyeztetést követően döntött a lépésről, mivel a legutóbbi laboratóriumi vizsgálat során Listeria monocytogenes baktérium jelenlétét mutatták ki az egyik vizsgált termékben.

Vannak a csokik, és az annak látszó, növényi zsiradékból mixelt termékek. Utóbbiakkal óvatosan kell bánni. Egy egyszerű módszerrel mindenki megtudhatja, hogy valódi csokival van-e dolga, de érdemes elolvasni az csomagoláson lévő feliratot is.

A boltok polcain vannak növényi zsiradékkal készült csokiféleségek, ezek sokszor olcsóbbak, de több szempontból is óvatosan kell kezelni őket. Az édesipart leginkább az igénytelen, olcsóbb termékek iránti kereslet mozdította el a silány alapanyagok használata irányába.

A keményített növényi zsiradékkal készített termékek "csokoládés" része, azaz a bevonómassza olvadékonyabb, "szappanosabb" érzést kelt.

Nem csoki (hidrogénezett zsiradékból készült) - Fotó: Buksza, Csernátony Csaba

Csoki (kakaóvajjal készült) - Fotó: Buksza, Csernátony Csaba