A jövőben változik az élelmiszerek címkézése, például nagyobb lesz a betűméret, a darabokból összerakott húsokat sem lehet egészként eladni, a húsoknál a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, és az allergiások is jól járnak.

Bár csak decembertől lép életbe az élelmiszerek csomagolásán szereplő tájékoztatásra vonatkozó szabály, érdemes áttekinteni, mi várható, a gyártóknak pedig fel kell készülniük a változásokra.

A most érvényben lévő rendelet egy 2004-ben született uniós irányelven alapul, mivel azonban irányelvről van szó, azt a tagállamok átírhatták. A decembertől hatályos előírások minden tagállamban egyformán betartandóak, így egységes lesz a szabályozás. A Mindenár.hu összeszedte a legfontosabb változásokat.

Nézzük meg melyik tojást vesszük, hiába tűnik az egyik olcsóbbnak, nem feltétlenül az. A héten például 30 darab mélyalmos tojást olcsóbban lehet megvenni, mint a 30 darabos ketrecest. 

A tojás az egyik legkörülményesebben kiválasztható termék, ha az árat nézzük. Van ketreces tojás, mélyalmos, biotojás és a többi. Továbbá vannak a különböző méretek, S-es, M-es, L-es. Nehéz kiválasztani, hogy mégis melyik tojás a legjobb választás.

Fotó: Origo

Az állam, azon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium az összehasonlíthatóság érdekében tette kötelezővé 2012-ben a kilós ár feltüntetését. Akkor azzal indokolták a lépést, hogy a magyar tojástermelőknek gondot okoz, ha a legkisebb méretű, S jelöléssel ellátott tojások letörik a normál vagy nagyobb méretűek árát.

Forrás: Mindenár.hu (a zöld körben lévő számok az akció végéig hátralévő napok számát mutatják) 

A mostani, húsvét előtti héten is az S-es méretű tojás lehet csalóka - derül ki a Mindenár.hu összeállításából.

Vegyük a boltláncok mostani kínálatában szereplő tojások közül a 30 darabos kiszereléseket. A Penny 759 forintért ad egy, S-es tojásokból álló 30 darabos tálcát, a Spar és a Tesco pedig 829 forintot kér érte. A Lidl 849 forintért, tehát az előbbieknél 20-90 forinttal drágábban egy 30 darabos tálcát, ám ezen M-es méretű, mélyalmos tojások vannak. A versenyt a kilós ár dönti el: a Penny, Tesco és a Spar tálcás tojásai 588-642 forintba kerülnek ez alapján, miközben a Lidlnél 534 forintra jön ki ár. A boltláncokban emellett van számtalan további tojás, azok kilós ára 600 és 800 forint között szóródik. (A mélyalmos tojást vannak, akik jobb minőségűnek tartják a ketrecesnél, de vannak, akik nem. Az viszont tény, hogy a mélyalmos általában drágább.)

A baktériumok kommunikációjának fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában, ezért a legújabb kutatások ezt igyekeznek feltárni, megakadályozni.

Ellentétben korábbi vélekedéssel, a baktériumok nagyon sokoldalú lények. Képesek kommunikálni is, nemcsak saját populációjukon belül, hanem fajaik között, sőt a növényekkel és állatokkal is – olvasható Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla, a biológiai tudományok kandidátusa Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban megjelent cikkében.

Fotó: Élelmiszer-vizsgálati Közlemények

A Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Karának tanárai szerint ez a kommunikáció olyan szerves vegyületek kibocsátását jelenti, amelyek a saját populációk, illetve a többiek partner” viselkedésének a változását is indukálják.

Átjárnak a szomszédba

Leegyszerűsítve arról van szó, a baktériumok különböző anyagokat állítanak elő, azokat elküldik a szomszédba, így a közvetlen közelükben lévő baktériumok megtudják, hogy ott milyen folyamatok zajlanak, és ennek következtében kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezt a majdnem intelligensnek nevezhető kommunikáción alapuló együttlétet a tudomány quorum sensingnek nevezi. 

Ez azért lényeges, mert a különböző, a szakzsargonban bioaktív anyagként emlegetett, összetevők, mint például antioxidánsok, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok befolyásolják a baktériumok közti kommunikációt, azáltal,hogy a baktériumok életjelenségeit befolyásolják, hatással lehetnek a baktériumok közti kommunikációra.

Eltarthatóságé a főszerep

A legfrissebb kutatások pedig azt mutatják, hogy a más mikrobákat elpusztító, nagy koncentrációkban használt antibiotikumok kis koncentrációkban kedvező hatást fejthetnek ki.

Azt a tudósok, kutatók eddig is tudták, hogy létezhet kommunikáció a baktériumok között, de nem volt róla részletes információ. A baktériumok kommunikációjának kutatása a laikusok számára pedig azért lényeges, mert a baktériumok közötti kommunikáció meggátolásával számos élelmiszernél megelőzhető, hogy korán megromoljon, másként, sok esetben meghosszabbítható az eltarthatósága.

A liszt az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyag, a választék is nagy, épp ezért érdemes áttekinteni, mit kell tudni róla.

A lisztek színe és számjelzése a lisztek kiőrlöttségi fokát, más szóval korpázottságát mutatják. A kiőrlés azt mutatja meg, a malomban mennyi héj részt korpát) őrölnek a liszthez a búzamagból (őrlésvezetés) - mondta a Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakértője.

A lisztben a korpázottság szabályozása révén állítható be a hamutartalom. Ez utóbbi úgy történik, hogy a lisztmintát az élelmiszerek szervetlen anyag-tartalmának maradékát izzítókemencében - körülbelül 900 Celsius-fokon - izzítják. A hamutartalom a lisztek egyik legfontosabb laboratóriumi vizsgálati módszere.

A leggazdagabb kategóriába tartozó magyarok 2 kilóval több húst esznek havonta, mint a legszegényebbek. Utóbbiaknak zöldségre és gyümölcsre is alig jut.

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal elemzése, amely a jövedelmi helyzetre vetítve ismerteti a háztartások fogyasztását. Az adatok szerint a leggazdagabbak és legszegényebbek között nagyon széles szakadék húzódik.