A budapesti Fővám téri üzletről van szó. 

Az Aldi kihasználja a piacokon lévő boltokra vonatkozó lehetőséget, így most vasárnaptól - március 6-tól - minden vasárnap nyitva lesz a budapesti Nagyvásárcsarnokban lévő üzlete. Bár tavaly is élhetett volna ezzel a lehetőséggel, akkor munkaszervezési és logisztikai okokból még zárva volt ez az üzlet. 

A vasárnapi boltzárról szóló szabály szerint azok a boltok, amelyek piacon találhatóak, nyitva lehetnek minden vasárnap. Emiatt például nyitva lehet a Spar Klauzál téri és Rákóczi téri üzlete, a CBA-nak pedig a Lehel téri csarnokban lévő üzletével tud kivételezni. 

Egyre többen marinálják a zöldségeket és tesznek el fűszereket vagy fokhagymát olajban. Ez azonban kockázatos lehet. 

A német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BFR) szakértői szerint ugyanis az otthoni eljárásokkal nem gátolható meg a Clostridium botulinum növekedése és a botulotoxin jelenléte - derül ki az Élelmiszerbiztonsági Szemelvények friss számából.

A szakértők nem tanácsolják az otthon készített marinált zöldségek és olajos fűszerek hosszú ideig történő tárolását, különösen akkor, ha az élelmiszereket nem estek át megfelelő hőkezelése.

Nagyon gonosz a botulotoxin 

A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság szerint Clostridium botulinum és a botulotoxin okozza a botulizmus nevű betegséget. A baktérium ezt, a legerősebb ismert szerves mérget, rosszul hőkezelt, vagy hibásan pácolt és helytelenül tárolt élelmiszerekben (húsok, kolbászok, sonkánk, zöldségkonzervek,) termeli, amelyből már 1 mikrogramm halálos.

Az élelmiszeren keresztül a szervezetbe jutott baktériumméreg 6-36 óra múlva, de akár 10 nap múlva is különböző idegrendszeri tüneteket okoz. Kezdetben izzadás, izomfájdalom jelentkezhet, később azonban többek között kettős látás, szédülés, olvasási problémák, gégebénulás is bekövetkezhet. A betegség orvosi ellátás nélkül a végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával jár. A botulizmusról itt olvashat részletesen. 

A D-vitamin fogyasztása segíthet a csonttörések megelőzésében. Kutatók kiszámolták, megérné a D-vitaminnal telenyomni az élelmiszereket. 

Német kutatók egy friss felmérésükben arra keresték a választ, hogy az élelmiszerek kalciummal és D-vitaminnal történő dúsítása gazdasági szempontból megéri-e - derül ki az Élelmiszerbiztonsági Szemelvények legfrissebb számából. Az egyenlet rém egyszerű. 

Kikalkulálták, hogy mennyi pénz lehetne megtakarítani a kalcium és a D-vitamin beépítésével megelőzhető csonntörésekkel a 65 éves és annál idősebb női lakosság esetében. Az eredmény beszédes: 315 millió eurót (közel 100 milliárd forintot)  takarítanának meg a közel 37 ezer csonttörés elkerülésével. 

A kutatók szerint az eredmény miatt a döntéshozóknak érdemes lenne lépniük, mivel a kalcium- és D-vitamin-dúsítás komoly tehertől mentesítené a német ellátórendszert. 

Hogyan kell használni a vágódeszkát otthon; sütéssel-főzéssel vagy mosással vagy fagyasztással lehet-e biztonságosabbá tenni az ételeket, valamint melyik a legbiztonságosabb étel, élelmiszer - többek ezeket kérdezték gyerekektől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Corvinus Egyetem közös felmérésében, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap december második felében megjelenő számában olvasható.  

A megjelenés előtt megkaptuk a cikket, az ebben szereplő eredmények több szempontból is beszédesek. A felmérést készítő kutatók (Balogh-Berecz Ágnes, Kasza Gyula, Bódi Barbara) szerint a megkérdezett - 10-11 éves - kisiskolások többsége az élelmiszerbiztonsági kérdéseket alapvetően helyesen ítéli meg, ugyanakkor óriási hiányosságaik vannak - csakúgy, mint a felnőtteknél. 

Sütés, főzés: 50,2%

Mindössze a gyerekek alig több mint fele - 50,2 százaléka - mondta azt, hogy sütés és főzés alkalmas arra, hogy az élelmiszerben lévő kórokozókat semlegesítse. A fagyasztást és a hűtést 39, illetve 22,5 százalékuk tartotta alkalmasnak erre. Azok a gyerekek helyesebb válaszokat adtak, akik a szüleikkel gyakrabban járnak vásárolni. 

Vágódeszka: 87% vs. 13%

A vágódeszka-használattal képben vannak a gyerekek. Azt kérdezték tőlük, szerintük menniyre veszélyes, ha ugyanazon a vágódeszkán - a deszka elmosogatása nélkül - nyers zöldségekkel és húsokkal dolgozunk. Kedvező, hogy tízből kielenc gyerek (87 százalék) rizkósnak mondta ezt az eljárást, mivel a baktériumok átkerülhetnek egyik élelmiszerrről a másikra. A többiek - a gyerekek 13 százaléka - úgy vélték, hogy kifejezetten praktikus egy vágódeszkát használni, mert kevesebbet kell mosogatni és gyorsabban lehet végezni a szeleteléssel. 

Legrizikósabb vs. legbiztonságosabb

Bár a gyerekek az élelmiszerbiztonsági kockázatok kialakulásában szerepet játszó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokkal logikusan nincsenek tisztában, általában helyesen tudták elkülöníteni a kockázatos, mérsékelten kockázatos és nem kockázatos élelmiszereket.

Arra kérték őket, hogy a legveszélyesebb élelmiszernek adjanak 1-es osztályzatot, a legbiztonságosabbnak pedig 3-ast. A gyerekek közel fele - 48,4 százaléka - a darált húst mondta a legkockázatosabb élelmiszernek. A darált húst a tojás követi, amit azonban a gyerekek csak közepesen tartanak rizikósnak.

A gyerekek a lekvárt és a kenyeret ugyancsak közepes kockázatúnak minősítették, az uborkát, az almát és a narancsot pedig biztonságosnak tartják. A kutatók kiemelték,hogy bár nagyjából helyesen mérték fel az élelmiszerek rizikóját a gyerekek, a válaszoknál rendíkvül magas volt a szórás - ez pedig az jelzi, hogy a gyerekek elég bizonytalanok ebben a kérdésben. A felmérés szerint a lányok rizikósabbnak tartották a felsorolt élelmiszereket, mint a fiúk, különösen a darált hús esetében. 

A kutatók szerint a felmérésből kiderült, hogy vannak hiányosságaik a gyerekeknek az élelmiszer-kockázati ismerteket tekintve, ezért azérintetteknek, elsősorban a hatóságnak (valamint a pedagógusoknak) a jövőben is kiemelt kérdésként kell kezelnie ezt a területet. 

Azonban a tökéletesen működő és a rendeltetésnek megfelelően használt kazánok esetében adott a szén-monoxid-mérgezés kockázata, mégpedig az egyébként ártalmatlannak tűnő gőz miatt. A gőz jelenléte akkor veszélyes, ha a nyílt égéster kazán kis légterű, elégtelen szellőzésű helyiségben - például a fürdőszobában - van. Az égés során egy kevés szén-monoxid (CO) keletkezik, ám a gyilkos gáz koncentrációja megnövekedhet az elégtelen az égés esetén, és ez előfordulhat, akkor is, ha a kazánt jól kötötték be, és a rendeltetésének megfelelően működik - derül ki a Laboratórium.hu tudományos szaklap összefoglalójából.

Ehhez több dolognak kell egyszerre bekövetkeznie: a nyílt  tüzelésű kazán, magas páratartalom, megfelelő légnyomás és szél, hogy a füstgázok ne tudjanak könnyen távozni. Ebben az esetben megnövekedhet a szén-monoxid koncentrációja. Ronthatja a helyzetet, ha a kazánkémény bélése rozsdamentes acélból  készült, mivel az nikkelt tartalmazhat. Márpedig a nikkel fokozza a szén-monoxid-képződést.

A legrizikósabbak tehát azok a kis alapterületű fürdőszobák, ahol nyílt égésű kazán működik ik. Arra kell figgyelni, hogy ne alakuljon ki magas páratartalom, ezt az ajtó kinyitásával, a szellőzés biztosításával érhetjük el. Emellett a biztonság érdekében érdemes megbízható szén-monoxid-mérőt is alkalmazni a kazános lakásokban.

A szén-monoxid-képződésről, a reakciór folyamatáról a Laboratórium.hu-n olvashat részletesen.